Mit "várhatunk" reálisan 1 éves gyermeknél?

Szülői útmutató az első nagy változások időszakához

Az első születésnap sok családban mérföldkő. Ez az időszak az egyik legmozgalmasabb az idegrendszer és a mozgás szempontjából, de továbbra sem a teljesítmény a lényeg, hanem az érés, gyakorlás és a tapasztalatszerzés.

Ebben az életkorban a gyermek már sokkal aktívabban fedezi fel a világot, mint korábban. Egyre több mindent szeretne elérni, kipróbálni, megérteni. A kíváncsiság erősödik, a mozgás és a tárgyakkal való kísérletezés pedig a tanulás fő eszközévé válik.

Sok szülő számára meglepő, hogy egy egyéves gyermek figyelme még mindig viszonylag rövid ideig tart egy-egy tevékenységnél. Általában néhány percről beszélünk, sokszor 2–5 perc között, majd a gyermek továbbáll egy másik tárgyhoz vagy helyzethez. Ez nem szétszórtság, hanem a fejlődés természetes része. Ebben a korban a gyermek azzal tanul, hogy mozog, kipróbál, újra és újra tesztel dolgokat.

A mozgás területén is nagy különbségek lehetnek az egyéves gyermekek között. Vannak, akik már járnak, mások még mászva vagy kúszva közlekednek, és ez még teljesen belefér a fejlődés természetes tartományába. Gyakori ebben az időszakban, hogy a gyermek:

• kapaszkodva feláll,
• bútorok mellett lépeget,
• próbál egyedül elindulni,
• sokat mászik és közlekedik a lakásban,
• különböző felületeket próbál ki.

A térérzékelés, az egyensúly, a testtudat és a koordináció mind ebben az időszakban erősödik. A kézhasználat és a játék is változik. A gyermek már nemcsak megfogja a tárgyakat, hanem egyre inkább használni is próbálja őket. Például pakol, ki-be tesz dolgokat, ütöget, forgat, egymásra rak tárgyakat, vagy próbálja utánozni a felnőttek tevékenységét. Megjelenik a funkciójáték első formája: például pohárból „ivás”, anya kávéjának „kavargatása”, telefonálás utánzása vagy egy tárgy rendeltetésszerű használatának próbálgatása.

A kommunikáció területén is sok változás történik, még akkor is, ha a beszéd még nem indult be látványosan. Egy egyéves gyermek általában már jól érti a környezetét. Reagál a nevére, felismer egyszerű kéréseket, figyeli a gesztusokat, és maga is használhat mutatást vagy hangokat a kommunikációban. Egyes gyermekek már mondanak néhány szót, mások inkább hangokkal vagy mozdulatokkal fejezik ki magukat. Mindkettő természetes lehet.

Érzelmi szempontból ez az időszak a kötődés és az önállósodás egyidejű megjelenéséről szól. A gyermek egyszerre szeretne közel lenni a szülőhöz és felfedezni a világot. Gyakori, hogy visszanéz a szülőre játék közben, megerősítést keres, majd újra elindul felfedezni. Ez a „biztonságos háttér” működése, ami a fejlődés egyik alapja.

Fontos azonban látni azt is, mi az, amit még nem érdemes „elvárni” egy egyéves gyermektől! Nem reális elvárás például, hogy hosszabb ideig egyedül játsszon, hogy mindig együttműködjön, vagy hogy szabályozni tudja az érzelmeit. Az idegrendszer még tanulja, hogyan kezelje a feszültséget, az örömöt, a kíváncsiságot vagy a frusztrációt.

Ebben az életkorban a fejlődés kulcsa továbbra is három alapvető dolog: a mozgás lehetősége, a valódi tapasztalatok és a kapcsolódás. A gyermek akkor fejlődik a legjobban, ha van tere mozogni, ha kipróbálhatja a környezetét, és ha a szülő jelen van mellette, reagál rá, és együtt fedezik fel a világot.

Sok szülő megnyugszik, amikor megérti, hogy a fejlődés nem egy lista kipipálásáról szól. Egy egyéves gyermek még mindig nagyon sok mindent tanul alap szinten: hogyan működik a teste, hogyan működnek a tárgyak, és hogyan működnek az emberi kapcsolatok.

Ha van mozgás, kíváncsiság, kapcsolódás és biztonság, akkor a gyermek jó úton halad. És ez sokkal fontosabb, mint az, hogy pontosan mikor teszi meg az első lépéseket vagy hány szót mond ki.